Település bemutatása:

Jászágó a Jászság második legkisebb települése, amely Jász- Nagykun- Szolnok megye északnyugati részén helyezkedik el Heves megye határán.

A települést egy 1478-ban kelt oklevélben említik először, Ágó néven mint jász jogú, kiváltságos helyet. A török hódoltság terheit Ágó is szenvedte. A sok szenvedés nem volt elég a törökök felégették, a térkép ezután pusztaként jelezte helyét. A lakosság zöme Árokszállásra menekült, így története a XVII. századtól az Árokszálláséba olvadt.

  1. Lipót a Hármas kerület részeként Ágó pusztát is eladta a Német Lovagrendnek. Mária Terézia 1745. május 6-án kelt kisdiplomája, majd ennek 1751-es törvénybe iktatása lehetővé tette a jászok önmegvalósítását.
  2. világháború Jászágón is szedte az áldozatait, nem csak a bevonult katonák között, hanem a lakosság a két átvonuló hadsereg harcaitól is szenvedett. A tanyavilág nehéz esztendei voltak ezek, a családok megfogyatkoztak sok volt a törvénytelenség.

1950-ben jegyzői kirendeltséget hoztak létre, ebben az évben 388 lakóházat és 1554 személyt tartottak nyilván. 1952. január 1-én önálló közigazgatású, saját tanáccsal rendelkező Jászágót törvényesített a belügyminisztérium. 1978-ban azonban szerepnélküli településnek ítéltetett Jászágó és Jászárokszállás székhelyközséghez kötötték a sorsát. Ez az állapot csupán 1990-ig állott fenn, amikor a település újból visszakapta régi státusát. 1998-tól önálló jegyző dolgozott a településen. (Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Millenniumi Emlékkönyv, 2001.)

  1. márciusától azonban Pusztamonostor községgel közösen körjegyzőséget, majd, illetve jelenleg is Jászfelsőszentgyörggyel közös hivatalt működtetnek.

Ma kb. 720 lakosa van a településnek és minden alapintézmény működik.

Nevezetességei:

  • Római katolikus templom, amit 1989-ben avattak fel.
  • Iskola kápolna
  • Helytörténeti és néprajzi gyűjtemény
  • Iskolatörténeti és gyermekjáték gyűjtemény
  • Ágói Öregház

A település Pusztamonostor és Jászárokszállás felől országos mellékúton közelíthető meg.