Pusztamonostor az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Jászság északnyugati sarkában fekszik, Pest megyével határosan. Budapesttől 70 km-re, Szolnoktól pedig 60 km-re található. Szomszédos települések: Jászfényszaru, Jászberény, Jászágó és Szentlőrinckáta.

Közúton a 32-es főúton érhető el, illetve a 31-es főútról Szentmártonkáta felől Szentlőrinckátán át vezető mellékúton. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai biztosítják.

Vasúton a Hatvan-Szolnok közötti vonalán érhető el.

Első, történelmileg bizonyított említése 1331-ből származik, ekkor egy birtokadományozás kapcsán szerepel a település neve. Az oklevél szövegében a község Poopmonustura – mai olvasat szerint: Papmonostora – néven szerepel.

1387-ben a település neve Pétermonostora néven szerepel egy oklevél szövegében.

1467-ben pedig Monostor a település előfordulási neve.

A török időkben valószínűleg elpusztult, bár a török adóösszeírások szövegében néhány helyen katonai nyomvonal formájában említik a község akkori formáját.

A település újkori történetében fontos dátum az 1619-es év, amikor Thassy György és családja kapja meg ezt a birtokot II. Ferdinándtól.

A 17. század folyamán, illetve a 18. század elején több nemes család birtokol kisebb-nagyobb részt ezen a vidéken: ekkor kapcsolódnak be a település életébe a Balázs, a Tahy, a Várkonyi család tagjai. Ebben a korban a települést kuriális faluként említik a korabeli iratok és dokumentumok.

A középkori évszázadok során Hevesújvár vármegyéhez, majd 1569 után Heves-Külső Szolnok vármegyéhez tartozott.

Első kápolnáját 1723-ban építették, ekkor még Jászfényszaru fíliája volt.

Thassy Rozália 1793-ban építtette a ma is álló barokk templomot, melyet Kisboldogasszony tiszteletére avattak fel.

A települést 1854-ben csatolták a Jászsághoz, néhány év elteltével azonban újra visszakerült Heves-Külső Szolnok vármegyéhez.

1876-ban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásakor a községet a Jászsághoz csatolják.

Jelentős épületek a településen:

– Római katolikus templom: 1793-ban épült.

– A Balázsovich-kúria: a 19. század végén épült nemesi kúriát 1928-ban Balázsovich Oszkár, az utolsó magyar máltai lovag eltartási szerződés és életjáradék fejében az egri egyházmegyének adományozta.

Az épületben és a hozzá tartozó udvaron egy női szerzetesrend működött, mely nagyon sokat segített a község fiataljainak nevelésében. A szerzetesrend a Pálos Rend női ágazatát képviselte, nevében tükrözte hivatásának szépségét: Krisztus Királyról Nevezett Népművelő Testvérek Társasága.

A kommunizmus idejében államosították az épületet, majd 1957-ben ebben az épületben alakítják ki a Művelődési Házat. Az épület azóta is ezt a küldetését teljesíti.

– a Hegedüs-kúria: Hegedüs István banktisztviselő az 1940-ben építette kúriáját, mely 1948 óta óvodaként funkcionál.- a Waldeck-kúria: a 19. század végén épült kúria a 20. század közepén az Általános Iskola egyik épületeként funkciónált .

EFOP-1.5.3.-16-2017-00019 azonosítószámú „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben a Jászberényi járásban” című projekt

keretein belül az alábbi programok valósultak meg Pusztamonostoron:

Óvodai néptánc oktatás ( rendszeres testmozgás)

  1. július 01- augusztus 05: Nyári gyermek táborok Pusztamonostoron
  2. szeptember 28. Őszköszöntő fesztivál Pusztamonostoron
  3. július 06- augusztus 01: Nyári gyermek táborok Pusztamonostoron
  4. október 13. Színházi előadás Pusztamonostoron

Jelenleg folyamatban lévő programjaink a 2021 – es évi Nyári Gyermektábor

Tervezett programok:

  1. szeptember 04. Monostor 690 ( Falunap)
  2. október 02. Sportágválasztó